
Mielőtt lányos anya lettem, háromféle szennyes ruhánk volt: fehér, világostarka és sötét. Mióta lányom van, egy negyedik csoportot is sikerül elkülöníteni, a rózsaszínt. Nem arról van szó, hogy félig rakom tele a mosógépet, nem. Ha ugyanis valaki nem tud varrni - még! -, akkor kénytelen a boltok kínálatához alkalmazkodni. És ott, ami kapható lányoknak, általában rózsaszín. Esetleg mályva. Vagy lila. Ha szerencsénk van, belefuthatunk pár olyan darabba, ami fehérrel vagy vajszínnel van kombinálva.
Nem arról van szó, szeretem én a rózsaszínt, csak van egy pont, ami után már szívesen látna mást is a szemem. Főleg, mert Nagylány nem kizárólag hercegnőként tud viselkedni. Ha olyanja van, persze cicáskodik meg hízeleg, de a nap nagyobb részében inkább lókötő, mint cukorfalat. És mindenki öltözzön az egyéniségének megfelelően, még egy hároméves is!
Szert tettem barna felsőkre is, és a narancssárgát is keresem, új kedvencem pedig a türkiz, mióta rájöttem, hogy nemcsak a kékszeműeknek áll jól. A türkiz és a rózsaszín párosításához pedig az őszi-tavaszi esernyőkabátja (ahogy ő hívja az esőkabátot) adta az ötletet.
Amikor még jócskán az anyahajós korszak előtt elkezdtem kalapokat, sapkákat horgolni, az járt a fejemben, hogy egy gyerek szinte egész nyáron hord napkalapot, hát akkor miért ne legyen mindenféle ruhájához illő. Nem csak a rózsaszínhez. Felejtsük el a sablonokat, hogy mi fiús és mi lányos. Mi áll jól - ez az egyedüli kérdés. Ha egy férfi simán hordhat rózsaszín nyakkendőt, akkor egy kislány miért ne hordhatna kék ruhát - anélkül, hogy fiúnak néznék. Az azóta már anyahajó fedőnév alatt készülő kalapok ezért színesek. Vannak sárgák, zöldek és lilák, és most egy türkiz is. Persze ez sem úszta meg a rózsaszín részleteket, hogy így még jobban kombinálható legyen a különböző színű nyári ruhácskákkal.
Ezt viszont egyelőre nem lehet megvásárolni - más terveim vannak vele. Pályázni fogok vele erre, és ha elég egyedinek, modernnek és igényesnek találtatik, akkor meg lehet majd nyerni. Ha nem, akkor majd még kitaláljuk a sorsát. :)
2009. február 24., kedd
Miért épp türkiz?
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

6 megjegyzés:
Szerintem ehhez nem is kell, önmagáért beszél, nagyon szép.
Majd akkor legközelebb!
Nagyon jó színei vannak!
Nagyon jok a szienk egyutt es pont annyi disz, ami kell!
Itt van egy cikk, ha még nem olvastátok, hogy a századfordulón (ez gondolom a száz évvel ezelőtti századforduló) a világoskék volt a lányok színe, a rózsaszín meg a fiúké.
Hát rózsaszínt én nem adnék a fiamra..., de kékből nagyon jó kislányruhákat tudok elképzelni.
Ez a sapid is nagyon helyes lett!
Csini is sapka, szépek a színei így együtt.
Nálunk apuka leszögezte, kizárt, hogy a fia rózsaszínben legyen. :) Viszont a leányzó hordja a bátyjáról rámaradt dolgokat. Ha kék, ha barna, mellé valami virágos, vagy masnis, és máris lányos.
Nálunk most Zorka abszolút sötétkék: farmergatyó és hozzá való farmerkabát a szerelése, a kiegészítők a rózsaszínek. Ezt a sapit meg én rögtön megszavazom igényesnek is, meg modernnek is. Ha lehet ilyet mondani, ez az eddigi abszolút kedvencem, annyira szépek a színei, és a kis virág is olyan jó lett rajta!
Megjegyzés küldése