Tanulmányi kirándulás augusztusban

Már május környékén megtettük az első előkészületeket. Odaadtam Zsukkának egy kis textilcsomagot, hogy azokból az anyagokból varrjon nekem egy táskát. Aztán később - vagy korábban, már nem tudom -, beszéltük, hogy egyszer szeretném megnézni, ahogy táskát varr, mert én olyan vagyok, hogy video meg képes beszámoló alapján nem tudok eligazodni, látnom kell a dolgokat élőben.

Ma pedig úgy jött ki, hogy a két kérést összekombináltuk, megvarrtuk a táskát, én meg közben minden lépést néztem és memorizálni próbáltam. Varrtuk - azért ez kicsit nagyképű fogalmazás, hiszen én csak egy fázist próbáltam ki: életemben először szabad tűzést a táska hátlapján. Nem épp szabályos kukacok, de azért vállalható így, elsőre. A többi résznél csak néztem és okosodtam és ámuldoztam.

A táska egyébként fekete lett, kívülről egyelőre semmi dísz - gyorsaságra mentünk, mert közben azért ott volt mellékesen négy darab kiskorú is -, emiatt Apahajó nem is akarta elhinni, hogy az enyém a táska. Na de fog még díszítést kapni, nem kell félni, és akkor lencsevégre is kapom. Azt is elárulom, hogy ez a dísz olyan lesz, mint a viccbeli kék lovon hazamenés. Még sosem csináltam, legalábbis nem tudatosan, így izgalmas, új terep.

És azt hiszem, eljött a pillanat, amikor a "Világ legjobb sógornője" díjat ki kell osztanom :D